Megismerik nagy

A megismeréstudomány bizonyos értelemben emlékeztet a fél évszázaddal ezelőtti kibernetikára. Akkor úgy megismerik nagy, a számítógépek mágneses alapelemei, a ferritgyűrűk viselkedése bizonyos szempontból emlékeztetek az idegsejtekre, másrészt durván szólva az idegrendszer és a számítógépek akkori matematikai elméletei lényegében egymással ekvivalensek voltak.

A kognitív szemlélet születését és önállósodását két irányzat is elősegítette, a kognitív pszichológia és a mesterséges intelligencia kutatások.

Az előző a pszichológia megismeréssel, tanulással, a külvilág ingereinek feldolgozásával foglalkozó ága.

A név mingamelyet meg lehet nevezni, nem az örök név. Az, aminek nincsen neve, az ég és föld kezdete si. Aminek neve van, az minden dolog van-vu anyja.

Egzakt módszerekkel például reakcióidő mérésével, memóriatesztek statisztikai kiértékelésével próbálja mérni az információfeldolgozás egyes paramétereit, és a kísérleti eredményeket integráló modelleket állít fel. Utóbbi a számítástudomány és a logika egyik ágaként létrejött tudományág, amely általában emberi intelligenciát igénylőnek tekintett feladatok megoldására próbál algoritmusokat készíteni.

A mesterséges intelligencia kutatás kezdeti sikerei, mint Russel és Whitehad híres Principia Mathematicájának egy tételének bizonyítása, vagy egy pszichiátert utánzó "beszélgető algoritmus" szerkesztése azt a tév képzetet sugallták, hogy a gépek ugyanúgy vagy pontosabban ugyanazt képesek csinálni, mint az ember.

A megismeréstudomány nagy paradigmái egyrészt a megismerő rendszerek felépítésére, illetve az információ feldolgozásának mechanizmusára vonatkoznak. Az első nagy paradigma, amely gépekre és élőlényekre is jól működőnek látszott lenni, a megismerő rendszereket soros megismerik nagy és soros működésűnek tekintette, vezérfonala pedig a szimbólumfeldolgozás volt.

A Világ Leggazdagabb Emberének Hihetetlen Drága Játékszere!

Megismerik nagy paradigma felfogása szerint a gondolkodás szimbólumból szimbólumot csinál. A kognitivisták fontos fogalma a reprezentáció, amely részben a külvilág belső ábrázolását jelenti.

Ha sikerül valamit megfelelő módon szimbólumokkal reprezentálni, ezzel megtettük az első nagy lépést az információ feldolgozásához.

A kognitív tudományoknak az újabb, asi dél- afrika megismerni hálózatokba szerveződő struktúrákon alapuló, és a párhuzamos feldolgozást hangsúlyozó konnekcionista paradigmáa új megvilágításba helyezte természetes és mesterséges értelem kérdéskörét.

Pléh Csaba világos szerkezetű, olvasmányos könyvében történetileg is kijelöli a helyét a szimbólumfeldolgozó és a konnekcionista paradigmáknak, ráadásul azokat filozófiai és biológiai perspektívából is elemzi. A könyv kikerülhetetlen a témakör iránt valamennyire is érdeklődők számára.

• Simon Gábor – Tolcsvai Nagy Gábor (szerk.): Nyelvtan, diskurzus, megismerés | ELTE Reader
• Index - Tech-Tudomány - Megismerték a jelentést, elkezdtek félni az ufóktól az amerikai politikusok